A környezettudatosság erőfeszítéssel is jár, a pandémia azonban nyitottabbá – és tudatosabbá – tette az embereket. Addig azonban nem lesz zöld váltás, amíg ebben akár a cégek is nem érdekeltek üzletileg. Hogy mennyire járunk még ettől messze? Vélemény.
Sorban adják át az új szénerőműveket, és még újabbakat is építenek: amíg 2015-ben a világ szénenergiájának 44 százaléka származott Kínából, 2020-ra 53 százalékra emelkedett ez az arány.
Több településen tovább nőtt a szálló por miatti légszennyezettség.
A Föld órája akcióhoz csatlakozva lekapcsolják a főváros díszkivilágítását.
Joe Biden amerikai elnök kibővítené a Föld napjára, április 22-ére kormánya által szervezett klímavédelmi csúcstalálkozó résztvevő országainak számát negyvenre: Kínát és Oroszországot is meghívja az online tanácskozásra - jelentette be pénteken a Fehér Ház.
Szponzorációval igyekeznek alakítani az imidzsüket, a legnagyobb arányban futballcsapatokat támogatnak.
A világjárvány miatt kevesebb fosszilis tüzelőanyagot égettünk el. Ennek jelentős egészségügyi hatását a kutatók szerint hónapok, sőt, évek múlva is érezhetjük.
Számtalan olyan, a konyhánkban keletkező hulladék van, amiből még főzhetünk: a svéd áruházlánc egy ingyenes szakácskönyvet tett közzé, amivel felvehetjük a kesztyűt a pazarlás ellen.
A koronavírus-járvány idején ugyan máshol keletkezik élelmiszerhulladék, mint korábban, csökkenésről azonban nincs szó. Ráadásul a környezeti kár szempontjából a kidobott élelmiszer ugyanolyan rossz, mint a műanyag, és a hasznosítás kapacitásai is végesek. De mi a megoldás?
Tudósok egy csoportja szerint a tények és a kitaláció összemosódása jelentősen hátráltatja azokat a hosszú távú célokat és döntéseket, amikre szükség lenne azért, hogy élhető maradjon a bolygó.
Növényi alapú, szezonális alapanyagokból dolgozó éttermek, minimálisra csökkentett hulladék: a koronavírus-járvány és a rendkívül nehéz helyzet sem fékezett meg néhány hazai vendéglátóhelyet abban, hogy fenntartható(bb)an működjön.
Az UNICEF jelentése szerint a koronavírus-járvány alatt mintegy 3 milliárd ember nem tud szappannal és tiszta vízzel mosakodni.
Ma már nem lehet elmenni a szmog, a légszennyezés és a dohányzással kapcsolatos kérdések mellett, hiszen modern társadalmunk legfenyegetőbb problémái közé tartoznak. Éppen ezért nagyon fontos, hogy folyamatosan tájékozódjunk, milyen lehetőségeink vannak az ártalmak csökkentésére. Mert nem felejthetjük el, hogy mindannyiunk felelőssége egy élhető bolygó átörökítése a következő generációkra.
A koronavírus-járvánnyal a házhozszállítás és így az étel- és italtárolók piaca is felpörgött, miközben hamarosan eljön a határideje az egyszer használatos csomagolóanyagok betiltásának. Az alternatívák azonban, ahogy a példákon is látjuk, nem feltétlenül jelentenek minden szempontból jobb, olcsóbb, és zöldebb lehetőséget.
Évek óta sejtették, de tavaly ősszel be is bizonyosodott, hogy szennyezett a talaj Budakalász központjában az egykori textilgyár területén. A szennyezés nehezíti az egykori ipari terület hasznosítását, de problémát jelenthet a Szentendrei Regionális Déli Vízbázis számára is. A helyzet pontos felmérése és rendezése meghaladja a kisváros anyagi lehetőségeit.
Az idei tél nemigen tizedelte meg az áttelelő petéket.
A magyar zöldek több mint 400 európai és dél-amerikai szervezettel együtt emelték fel a szavukat a szabadkereskedelmi egyezmény ellen, aláírásgyűjtést is indítottak.
Számos ország a zöld törekvések helyett inkább a környezetkárosító beruházások mellett döntött a koronavírus-járvány miatt.
Míg az emberek többségének prioritás, egy 26 országban végzett felmérés szerint a magyarok azok között vannak, akiknek kevésbé fontos a fenntarthatóság. Még a Közel-Kelettől és Törökországtól is elmaradunk.
Terhes nőket vizsgáltak Kaliforniában, bennük és az újszülöttjeikben is megtaláltak számos mesterséges anyagot. Voltak köztük lágyításhoz, égésgátláshoz, rovarirtáshoz használatos vegyületek, de több tucat anyag esetében a kutatók nem tudták megmondani, hogy honnan származnak.
